23
jún

Egyenruhák

   Posted by: Fülöp Zsolt a: K.M.E.U.   in

„Az egyenruhát nem hordani, hanem viselni kell.”

7.1    Az egyenruhákról általában

Egyenruháink őse a bányászok egyenruhája volt. A magyar bányászat története körülbelül a honfoglalásig nyúlik vissza. A bányászok nehéz fizikai munkát végeztek, amelyhez már a legrégebben készült bányászruhák is alkalmazkodtak. Egyenruháik sokáig nem voltak egységesek, mivel nem előírások szabták meg azok formáját, hanem az adott környék hagyományai. A hajdani ruhák valóban a munkaruha szerepét töltötték be, céljuk az volt, hogy védjék viselőjüket a kőhullástól, a portól, zúzódásoktól, horzsolásoktól. Az idők folyamán négy fő irányzat alakult ki:

- bibertárói ruha

- tiroli fehér ruha

- fekete freibergi viselet

- magyaros ruha

Egyenruha Selmecbányán

A történelmi Magyarországon a magyaros ruhatípus terjedt el. Ebből alakult ki később a selmecbányai egységes diákegyenruha. Kezdetben itt is fellelhető volt mind a négy típus, hiszen Európa minden tájáról érkeztek ide diákok, magukkal hozva vidékük bányászviseletét.

Az 1820-as évektől a Burschenschaft a régi német viseletet hordta. Ez fekete nyitott zubbony, mellénnyel, hozzá lapos fekete sildes tányérsapkát viseltek. A jobb vállukon egy ezüst-zöld-ezüst szalagot vetettek át, amelyre alias nevüket és beiratkozásuk évszámát hímezték.

A kiegyezés utáni Akadémia diákjait magába foglaló Ifjúsági Kör új viseletet kezdeményezett. Ez a gruben és az aufhauer volt. Ezt 1892-ben az  Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület(OMBKE) egységes egyenruhaként fogadta el.

Ezzel egyenruháink megkapták végleges formájukat, a diákok 1951-ig hordták. Ekkor a kommunista diktatúra betiltotta viselését.

7.2    A Gruben

Eredetileg bányász munkaruha volt, ami a szabásán és a kialakításán is látszik. Ezt a fajta egyenruhát csak a bányászok és kohászok hordhatják.

Durva, vastag, fekete anyagból készült, derékban szabott, lefelé bővülő, hátul felhasított rövid zubbony. Elöl eredetileg nyolc, ma már csak öt arany gomb található. A felhasítás mentén három, szintén aranyból, vagy ezüstből készült gomb díszíti. Állógallérja és paszománya a szaknak megfelelő színű bársonyból készült.  Különös ismertetőjele a vállmagasítás és a vastag válltömés. Ezek óvták viselőjét a kőtől, portól, horzsolásoktól. A vállmagasítás meggátolta, hogy a szerszám leessen a vállukról. Rossz nyelvek szerint viselőjét óvták egy esti „kiruccanás” során.

A grubenhez fekete nadrágot és fekete cipőt hordanak, illetve selmeci sapkát. Melltől lefelé gombolják be vagy teljesen zártan, illetve nyitottan hordják.

7.3    Az aufhauer (auf)

Tulajdonképpen bányász díszegyenruha, amelyet a bányászok kizárólag ünnepi alkalmakkor viseltek. Az idők folyamán az utódkarok hivatalosan elfogadott egyenruhájává vált, tehát a bányász, kohász, gépész, szervező, műszaki tanár, gazdász és a műszaki menedzser szakoké.

Jó minőségű, fekete (kivéve a szervező és a gazdász szakot, ahol kék) posztóból készült zárt zubbony. Az állógallér és a paszomány a szaknak megfelelő színű bársonyból készülnek. A gallér két oldalán két pickhammer (állományjelző) található. Öt arany vagy ezüst, pickhammerrel díszített gombbal gombolódik. A baloldali vállon egy kisebb gomb helyezkedik el, amelyhez egy sapkatartó zsinór kapcsolódik. A bal felkaron a szaknak megfelelő színű pajzs van, azonos színű zsinórral körbezárva. A pajzs megmutatja a hallgató tanulmányi előmenetelét oly módon, hogy minden megkezdett félévet egy fél vízszintes csík jelez. A frissen végzettek a pajzsra hímeztetik tanulmányaik befejezésének évszámát. Eredetileg zseb nélkül készültek, de manapság már külső és belső zsebbel látják el.

Az auf tartozéka az un. selmeci sapka. fekete színű sapka, elejét illetve hátulját hat kis pickhammeres arany gomb díszíti, amelyek között aranyszínű zsinórt vezetnek át.

Az aufot teljesen összezárva, esetleg a felső két gombját begombolva, vagy teljesen szétnyitva hordjuk. Kizárólag fekete nadrággal, fehér inggel és fekete cipővel viseljük. Az aufot fentről lefelé gombolják be, és lentről felfelé be.

Az selmeci akadémia utódintézményeiben használatos színek:

- Bányász: fekete alapon fekete paszomány

- Kohász: fekete alapon meggypiros paszomány

- Gépész: fekete alapon sötétkék paszomány

- Műszaki tanár: fekete alapon barna paszomány

- Szervező: kék alapon kék paszomány

- Gazdász: kék alapon zöld paszomány (Sopron)

- Műszaki menedzser: fekete alapon acélszürke paszomány

Ipari auf

A bánya-és kohómérnökök a tanulmányaik végeztével ipari aufot készíthetnek. Ez az OMBKE hivatalos egyenruhája.

Egysoros, fekete színű, három gombbal gombolható és nyitott nyakú. A gallér hátsó része és a zsebfedők a szaknak megfelelő színű bársonyból készülnek. A felkaron a szaknak megfelelő színű bársonyon egy pickhammer található, amely körül mindegyiknek egyforma fekete zsinórozás és rojt van. Télen köpenyt hordhatnak hozzá, ami négy nagy gombbal gombolódik.

7.4    Erdész egyenruhák

Az erdészeknél sokféle egyenruha létezett és létezik a mai napig. Ezek közül 1892-ben a waldent és az atillát egységes viseletként fogadták el. A walden volt a hétköznapi viselet, az atilla pedig  az ünnepi díszegyenruhájuk.

A walden

Őzbarna színű anyagból készült, derékban szabott, hátul felhasított rövid zubbony. Elöl öt, erdészcsillaggal díszitett aranygomb található. Hátul a hasítékot három-három gomb dísziti. Az aufhoz hasonlóan állógallér és paszomány jellemzi, melyek a szaknak megfelelő színű bársonyból készülnek. Alapvető különbség az auf és a walden között, hogy a walden derékban szűkített és eredetileg is zsebekkel készült.

Atilla

Az erdészek díszegyenruhája, palackzöld vagy fekete színű anyagból készül. Derékban szabott, állógallérú, alulról felfelé hosszabbodó hét aranypaszománttal gombolható. A kézelő fölött és hátul vitézkötések, valamint aranyzsinór-fonatok díszitik. Csak aranykötéses csizmanadrággal és csizmával hordják.

A soproni és a fehérvári egyenruhák színei:

- erdész: őzbarna alapon zöld paszomány

- faiparos: őzbarna alapon fekete paszomány

- geodéta: őzbarna alapon kék paszomány

7.5    Jurátus egyenruha

Ezen egyenruha a jogásztársadalom egyenruhája, amelyet hivatalosan 2002. novemberében fogadtak el.

Az egyenruha a mindenkori miskolci jogásztársadalom szimbóluma, ünneplő ruházata.

Az alapítólevél kikötése szerint csak olyan hallgató viselheti a Jurátus egyenruhát, aki a selmeci hagyományok szellemében megkeresztelkedett.

Fekete szövetből készül, derékban szabott, derékig zárt, lefelé nyitott, combközépig érő. Elöl középen öt sorban Bocskai kötéssel gombolódik és a nyakánál szorosan záródik. A hátán a karlyukból induló, ívesen derékig érő díszítő varrás halad. A hátközép végig van varrva, derékban nyitott hajtásban folytatódik. Gallérja függőlegesen álló 2-3 cm magas, a kar színének megfelelő sötétzöld bársony. A kézelőjén sötétzöld bársonnyal van díszítve, 3-4 cm széles és 7-8 cm magasságú, csúcsosan végződő sávban. A kézelő bársony dísze hurokban végződő zsinórozással van szegve.

7.6    A Bölcsészettudományi Kar Egyenviseletei

Bocskai

1997-ben a Bölcsészettudományi Intézetből Karrá vált intézmény hivatalos egyenviselete. Fekete, jó minőségű szövetből készül. Válltöméssel látják el. Elől hagyományos, fekete sujtással díszítik, mindig páratlan számú (5-7) zsinórral, melyeket hosszúkás, átszőtt –szintén fekete- gombok fognak össze. Állógallérral készül, melyet egyszerűbb, fekete zsinórral díszítenek a gallér alján és tetején. Egyenes szabású ujján csuklórésznél hagyományos sujtás található. Hátán hosszanti irányban általában két sujtás fut a régi honvéd egyenruhák mintájára.

Atilla

Rendkívül ritka egyenviselet, melyből a Bölcsészettudományi Karon jelenleg 3 található. Jellegzetessége, hogy a Bocskainál hosszabb –a 18. századi gyalogsági egyenruhák mintájára. Egyenes szabású viselet, elől díszesebb és több ún. vitézkötéssel, valamint válltöméssel. Zsinórjai végét fekete rózsagomb zárja le.

Kazinczy

A Bölcsészettudományi Karon talán a legkedveltebb egyenviselet. A Bocskaitól dupla ujja különbözteti meg. Felső ujja könyök felett ér, kívül általában arasznyi felvágással, melyet a Kazinczy elején található paszományhoz hasonló díszvarrás fog össze. Díszítése egyszerűbb, a Bocskaihoz hasonló egyszerű díszkötésekből áll.

7.7    Az egyenruhák tartozékai

A csuklya

Kemény bőrből készült füles sapka, amely a bányász fejét védte a lehulló kövektől és szűk tárnák kiálló köveitől. A vágatok magasságának növekedésével a csuklya is eltűnt.

A farbőr

Kemény disznóbőrből készült, hosszúkás, fél ellipszis alakú bőrszíjjal derékra erősíthető tartozék, amely forgatható volt a derékon. Hátulra fordítva a vágatokban való lecsúszáskor védte a hátsó felüket. Előre fordítva a bányafejtéskor lepattanó kövektől védte a bányászt. A balekkeresztelő szakesteken a balekjelölteknek ezen kellett átugraniuk. Ez a szokás Sopronban máig is él.

Bányajáró bot

A bányatisztek fontos eszköze volt. A bot fejének egyik vége kalapácsban végződik, a másik pedig kanálban. A kalapácsszerű részével a laza köveket kopogtatták le, így vizsgálva a járat biztonságát, míg a kanalas részével ércmintát tudtak venni lehajlás nélkül.

Fegyverviselés

A középkorba visszanyúló tradíción alapszik. A bécsi udvari kamara 1822-ben rendelettel tiltotta meg, mert többször nem megengedhető módon használták(pl. párbajra).

1849-ben Klauzál Gábor ipari miniszter a bányász szabadságjogokkal együtt eltörölte a fegyverviselést, viszont a bányatisztek kardviselését meghagyta. A jogfolytonosság elvén a mérnököknél és az akadémistáknál a díszkard viselése a díszegyenruhához 1945-ig kötelező volt.

7.8    Címerek, foltok

A mindennapi viselet során az egyenruhák megkoptak, kilyukadtak, de nem cserélték le őket, hanem foltokat varrattak fel rá, amelyet csakis lányok varrhattak fel. Eleinte a ruhákkal megegyező színűek voltak, majd egyre szinesebbek lettek. A foltok egyike, a Tempus folt különös jelentőséggel bírt. Piros, szív alakú volt, amit arany szegéllyel és arany színű Tempus felirattal díszítettek és a szívük fölött viselték. A diák jövendőbelije varrta fel, ezzel jelezve azt, hogy kedvese szíve már foglalt. Ezen folt felkerülése az eljegyzéssel egyenértékű volt. Hagyománya a mai napig él, jelentése változatlan.

Végül néhány szó azzal kapcsolatban, ki, milyen körülmények viselhet egyenruhát. A balekkeresztelő után a baleknak joga van az alias név, a szakgyűrű és az egyenruha viselésére. A sikeres balekvizsga feltételezi, hogy az illető már kapott egyfajta képet a Selmeci Hagyományokról. Ezen hagyományok ápolása, őrzése és tisztelete minden megkeresztelt hallgatónak kötelessége.

Az oldal eredetije a Miskolci Egyetem honlapján található.